Kutatási témák

<< Vissza

Hidrogeológia és Geotermia Műhely

Hidrogeológia és Geotermia Műhely tevékenysége 2011-2014

Mélységi szerkezetek hidraulikai viselkedése és folyadékmozgásra gyakorolt hatásai az Alföldön

Szeizmikus szelvények, fúrási rétegsorok, karottázsszelvények, valamint archív hidraulikai és vízkémiai adatok együttes elemzésével komplex szerkezeti, hidrosztratigráfiai, hidraulikai és hidrogeokémiai értelmezést végeztünk a tiszántúli Berekfürdő térségében. Ennek eredményeként kimutattuk a vetők irányfüggő hidraulikai szerepét, mely termálvíz rezervoár kialakításában és szénhidrogén csapdázódásban nyilvánul meg. Jelenleg kimondottan a folyadék-potenciál anomáliákhoz kötődő szénhidrogén csapdázódás kutatásával, valamint az azokat előidéző szerkezeti-üledékes és hidraulikai összefüggések feltárásával foglalkozunk.


A Budai Termálkarszt megcsapolódási jelenségeinek vizsgálata

A kontinentális karsztrendszerek két alapvető típusát, az epigén és a hipogén karsztokat, újabban a felszín alatti áramlási rendszerekben elfoglalt helyük alapján különítik el. A hipogén karsztok a regionális kiáramlási területekhez kapcsolódóan jönnek létre. A Budai Termálkarszt kiemelt karbonátos hegység és üledékes medence határán található, melynek köszönhetően különböző eredetű fluidumok regionális megcsapolódási területeként szolgál, és a megcsapolódási jelenségek széles spektrumával jellemezhető. A Budai Termálkarszt tehát egy hipogén karszt és egyike azon kevés analógiaként szolgáló területeknek, ahol a fluidumok és kőzetvázra gyakorolt hatásuk közvetlenül vizsgálhatók. A kutatás célja a Budai Termálkarszt, mint hipogén karszt, jelenleg aktív folyamatainak, úgy mint a barlangképződés és ásványkiválás, vizsgálata a megcsapolódó fluidumok és kísérőjelenségeik által. A jelenleg ható folyamatok és termékeinek azonosítása a paleo-rendszerekben felismert jelenségek megértéséhez is hozzájárul.

A geotermikus potenciálértékelés és a használat fenntarthatósága

A geotermikus energia, – mint a felhasználható hazai megújuló energiák között egy sajátos „hungaricum” – nemzetközi és hazai helyzetének értékelése.
Ajánlások a jövőbeni jobb kihasználási lehetőségek érdekében és az elvégzendő stratégiai feladatok tekintetében. Módszertani fejlesztések a mélykarsztra telepíthető kétkutas rendszerek, valamint a felszín közeli kavicsüledékben tárolt víz hőjét hasznosító rendszerek telepítési potenciáljára vonatkozóan.
A geotermikus hőhasznosítás kedvező földtani adottságokat sem igénylő formája a földhőszivattyús technológia. Kutatásaink a hőszivattyús rendszerek működésének fenntarthatóságára irányulnak. Azaz vizsgáljuk, hogy adott körülmények között hosszú távon fenntartható-e, nem okoz-e tartós hőmérsékletcsökkenést vagy -emelkedést a felszín alatti régióban.

A felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásának vizsgálata

A felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásának megismerése napjaink egyik kiemelt fontosságú feladata, hiszen a felszín alatti víztől függő élőhelyek kezelése, az EU keretirányelv megvalósítása, a tavak és a vizes élőhelyek védelme egyaránt kivitelezhetetlen a felszín alatti víz és a felszíni víz kapcsolatának ismerete hiányában. A bonyolult kölcsönhatás megértésének alapját a hidraulikai vizsgálatok képezik, melyek rávilágítanak az egyes vizes élőhelyek különböző áramlási rendszerekkel való kapcsolatára, ami azok vízellátását és vízminőségét is befolyásolja. A területek megértésénél kiemelt jelentőségűek a különböző léptékű megközelítés. A tanszékünkön folyó kutatás célja a magyarországi tipikus, különböző földtani környezetben elhelyezkedő vizes élőhelyek jellemzése. Kulcsterületként a Duna-völgy és az itt található Kelemen-szék környezete szolgált, ahol a különböző léptékű vizsgálatok a terület vízháztartását és szikesedését meghatározó folyamatokat egyaránt feltárták.

A Balaton-felvidék felszín alatti vizeinek hidraulikai kapcsolata a Bakonnyal és Balatonnal

A Balaton-felvidék vizei – a bánya-víztelenítés tapasztalatai alapján – elkülönülnek a Bakony vízrendszerétől. A vizsgált terület heterogén földtani felépítésű, mely kiemelkedő természetvédelmi értékkel bír nemcsak geológiai, de botanikai szempontból is, különösen a láprétek és a vizes élőhelyek miatt. E vizes élőhelyek fennmaradása szempontjából különösen fontos mélységi vízutánpótlásuk megértése mind a víz tápterületének lehatárolása, mind az utánpótlás időbeli változékonysága és kémiai karaktere szempontjából. A terület szerkezeti adottságai nagymértékben befolyásolják a felszínalatti víz áramlási pályáit, melyek azonban egyelőre nem ismertek pontosan.