Kutatási témák

<< Vissza

Urbángeológia

Urbángeológiai vizsgálatok Budapesten

A város terjeszkedését sokáig nagymértékben meghatározta a földtani felépítés. Hosszú ideig csak a sík területeken építkeztek. A földtanilag változatosabb, magasabban fekvő részeken sorra nyíltak a kőbányák, ahonnan a lefejtett helyi anyagot építő- és díszítőkőként számos helyen használták fel. Később már a „hegyvidéken” is folytak építkezések, melyek üteme egyre fokozódott. A felszín megbontásával sok olyan földtani információ tárult fel, amely a főváros terjeszkedése nélkül ismeretlen maradt volna. A hegyvidéki területeken, elsősorban a Rózsadombon és környékén, számos hipogén barlangot fedeztek fel, amelyek barlangtani, földtani, hidrogeológiai és paleoklimatológiai szempontból egyaránt kiemelkedő kutatási területnek számítanak. Kutatásaink főbb irányai, területei:

  • a megnyílt építési gödrök és régészeti feltárások földtani vizsgálata (utóbbiaknál a régészeti leletek kora segít eligazodni az időben, ennek kapcsán együttműködünk az Aquincumi Múzeum régészeivel),
  • a barlangok (bővebben a 2. témánál) és termálfürdők forrásaihoz (pl. Rudas-fürdő, Széchenyi-fürdő, Gellért I.-forrás) kötődő karbonátkiválások vizsgálata,
  • az ócsai tőzegláp rétegsorának vizsgálata (a térségben lezajlott környezeti eseményekkel való korrelációt elősegítendő),
  • a terület egyes jellemzőinek (pl. területhasználat-változás, domborzat, barlangjáratok) térinformatikai vizsgálata, modellezése.
Mindezek alapján a fő cél a terület holocén (és a pleisztocén) eseménytörténetének felvázolása.

Budai barlangok szpeleotémáinak és üledékeinek vizsgálata

A hipogén budai barlangok szpeleotémáinak és üledékeinek vizsgálatával célunk a terület pleisztocén-holocén paleoklíma- és paleokörnyezet-rekonstrukciója; ezen belül is a két fő kutatási irány:

  • paleokarsztvízszint változás,
  • paleobeszivárgás-történet.

A vizsgálat tárgyát elsősorban a rózsadombi nagybarlangok és a Gellért-hegy jelentősebb barlangjai képezik; elsődleges összehasonlítási alap és típusterület a Szemlő-hegyi-barlang. Ezzel párhuzamosan a budapesti termálfürdők forrásainak ásványkiválásait is tanulmányozzuk, mivel ezek a ma már száraz barlangok meleg vizes, aktív időszakához kötődő szpeleotémák recens analógiájának tekinthetők, és segíthetnek a kiválások képződési körülményeinek pontosabb rekonstrukciójában is. A szpeleotémák barlangon belüli helyzetének meghatározása és paragenetikai sorrendjük megismerése, részletes szedimentológiai, mikropetrográfiai, geokémiai vizsgálatuk és kormeghatározásuk a barlangon belüli képződési környezet és az egykori vízszintváltozások pontosabb megismeréséhez járul hozzá. A beszivárgó vizekből a vadózus környezetben jelenleg is képződő hideg vizes kiválások (cseppkövek) vizsgálatával a felszínen zajló jelenlegi és múltbéli klíma- és környezetváltozásokat nyomozzuk. Mivel e barlangok Budapest fokozottan beépített és jelentős antropogén hatás alatt álló területe alatt húzódnak, a vizsgálatok kiterjednek a szennyező anyagoknak képződményekre gyakorolt hatására (kiválás/oldódás) is.